A Deutsche Bank elemzése szerint, a „globalizáció korszaka” közel 40 év után véget ér

A koronavírus okozta válságot, a „rendetlenség korszaka” váltja fel, amelyben az irányelv az lesz, hogy a vagyon az idősebb generációtól a fiatalabb kezébe összpontosuljon, a magántulajdon, valamint a vállalatok magasabb adóztatása révén.

A Deutsche Bank elemzői szerint a világ belép a modern idők hatodik strukturális szuperciklusába, amelyet legalább a következő tíz évre a „rendezetlenség korszakának” fognak nevezni. Így véget ér a 80-as években elkezdődött globalizáció kora, amelyet a gyors gazdasági növekedés, de az ingatlanárak emelkedése is jellemzett. És bár ezt a koronavírus válsága váltja ki, a gazdasági ciklust nem ez fogja meghatározni, hanem egy sor politikai konjunktúra:

· Az USA és Kína közötti feszültség folytatódik, mely a kultúrák és érdekek közötti valós ütközetté fog válni.

· Az Európai Unió döntő szakaszban van. A közelmúltig teljesen összezavarodva, fontos lépést tett a helyreállítási alap legutóbbi elfogadásával, de a gazdasági eltérések a Covid utáni korszakban növekedni fognak.

· Még nagyobb hitelek az államok és vállalatok számára.

· Növekszik a társadalmi egyenlőtlenség, melyet a generációk változásával járó válaszreakció követ.

A 22 és 38 év közötti fiatalok, az a generáció, amely egyre többet fog számítani a gazdasági életben, és globálisan döntően fogja befolyásolni a politikai döntéseket a koronavírus-válság utáni évtizedben.

A Deutsche Bank elemzői úgy vélik, hogy az elmúlt években komoly csalódások halmozódtak fel mind politikailag (a Brexit vagy Donald Trump megválasztása révén, különösen az idősebb generációk által véghez vitt politikai cselekedetek révén), mind pedig gazdaságilag, mivel „az élet az évek múlásával sem válik kedvezőbbé egy fiatal számára,mert a lakásárak sem válnak megfizethetőbbé. Valójában a probléma politikai hajtóereje, a generációk közötti gazdasági szakadék.”

A Deutsche Bank jelentése szerint mindez az erőviszonyok változását eredményezi, amely magában foglalhatja a vagyon, a jövedelem és a vállalatok szigorúbb adórendszerét, a nyugdíjasok kisebb mértékű szociális védelmét és az újraelosztási politikákat, amely szerint a gazdasági értékeket ne a társadalmi osztályok, hanem a nemzedékek között oszoljanak meg.

Az „új” generáció toleránsabb lehet az inflációval szemben is, mivel a pénz leértékelése leépíti az új generáció által örökölt adósságterhet, és áthárítja ezen adósságok kifizetésének terheit a kötvénytulajdonosokra, akik általában inkább az idősebb és a gazdagabb generáció részei.

“A globalizáció azon korszaka, amelytől valószínűleg búcsúzunk, a részvények és a kötvények összességében történő nagyon erős megtérülésével járt. A „rendellenesség kora” a globális értékekre nézve, nem árcsökkenést hoz, hanem „az árak csökkenése révén, az infláció révén egy reálértéket eredményez.” – mutat rá a Deutsche Bank jelentése.

Mi a véleményed?